2010 - A Tudatosság Éve
Séra András

"Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni!" - tartja a már klasszikusnak számító mondás. Mi történt itt a világban, hogy egyre többen akarnak "kiszállni"? Mi van az életünkkel, mi van a sorsunkkal? Az egyre nehezedőbb nyomás, és a világ kőkemény elvárásai tényleg be fognak minket darálni, mint egy kíméletlen gép? Könnyen lehet, de tudnod kell azt is, hogy már egyre többen hallják azt a hatalmas dörömbölését az ajtójukon, ami a tudatosság reményteli érzését fogja számunkra elhozni. Vegyük észre, hogy a megállíthatatlanul közeledő változás már nem sokáig fog illedelmesen várakozni, hogy beengedik-e, hanem egész egyszerűen utat keres magának, és ajtóstul ront a házba! Kérdés csupán az, hogy Te felkészülten állsz-e az ajtó előtt, vagy inkább értetlenül pislogva?

Emlékezz vissza a 80-as évekre! Hogyan éltél, milyen ételeket ettél? Gondolj vissza a 90-es évekre! Milyen gyorsan elrepült, nem igaz? Milyen zenéket hallhattál, milyen illatokat éreztél? A döbbenet ül ki sokunk arcára, amikor felfogjuk azt, hogy a 2000-es évek első évtizede máris villámgyorsan elsuhant! Egy pillanat lett volna csak az elmúlt évtized? Mit szerettek volna megtanítani nekünk ezek az évek? Mire akartak rávilágítani egyre vakítóbban?

Hatalmas, néha már-már követhetetlen átalakulások zajlottak a világban. Gondolj csak bele a technika szédítően sebes fejlődésébe! Te tudod még követni? Hogy tényleg ne menjek 30 évnél messzebbre, de emlékszel még az első, nyugati "walkman"-ekre a 80-as évekből? Aztán a 90-es évek elhozta a "rádiótelefon" korszakát. Ma meg már senki nem nevezi így a "mobilt", és ipodoktól, laptopoktól, mp3-aktól, és gigabájtoktól hangos a világ. A technikai és egyéb fejlesztéseken túl volt néhány borzalmas háború, félelmetes természeti katasztrófa, politikai rendszerek csere-beréje, hihetetlen méretű kommunikáció, és információáramlás. Mi jöhet még?

Éld tudatosan mindennapjaidat!

Könnyen elképzelhető, ha az ember nem rázza meg magát, nem szedi rendbe a dolgait, akkor az írás elején említett darálógép bizony kőkeményen bezúzza! Nem tudni, hogy milyen formában, de könnyen elpattanhat a húr, és magával ránthatja az embert a gépszíj. Vagy már most is ez zajlana? Vannak, akik máris átélték ezt, és most már ők a kiutat keresik. A megoldásokat, és a lehetőségeket. Ők a Tudatosságnak, a legújabb kori képviselői! Ők azok, akik felfedezték azt, hogy tudatosabban kell étkezniük, mozogniuk, erőforrásaikkal gazdálkodniuk. Tudatosan kell rendbehozni a testi-lelki harmóniájukat, a karrierjüket, a pénzügyeiket, a magánéletüket, és viszonyukat önmagukhoz, a környezetükhöz, a népesebb családjukhoz az emberiséghez, és lakhelyükhöz, a Föld nevű bolygóhoz! Hú, azért ez így egy huzatra elég súlyos feladat, nem? Na de nézzük csak apránként, szép sorjában!

Kétségtelen, ha valami nem működik, akkor az ember elkezdi keresni, kutatni a megoldásokat. Megkeresi, hogyan javíthatna, vagy hogyan változtathatna a dolgokon. Ehhez elengedhetetlen az, hogy minél tudatosabban csinálja. Mérnöki pontossággal tudja, hogy miért vág bele a dologba, mi a célja, mit szeretne elérni, és hogyan. Aztán menet közben csiszolódnak, illeszkednek egymáshoz a dolgok és a lehetőségek. Természetesen az ember életében a tudatosság nem minden területen jelentkezik egyszerre, egy időben. Mindig csak ott, ahol a legnagyobb szükség van rá. Pl. a betegeknek, a testi tudatosság a kezdeti területük. Anyagi gonddal küzdőknek, vagy a nagyobb pénzügyi sikerre vágyóknak, elengedhetetlen a pénzügyi intelligencia, a pénzügyek tudatos kezelése. A lelki problémákban szenvedőknek, életük érzelmi és lelki oldalukat kell tudatosabban nagyító alá venniük. Vannak, akik pedig nem is önmagukban, hanem a környezetükben meglévő nehézségeket szeretnék kezelni és jobbá tenni. Ilyen lehet a tudatos környezet-, állat- és növényvédelem. Vannak, akik egyéb fejlesztő, kutató és tudományos munkákban fejlődnének, ez aztán kiterjedhet az orvosi, építészeti, technikai, társadalomtudományi és egyéb területekre is.

Soha nem látott igényünk van a változásra

A történelemben eddig soha nem látott igény van arra, hogy mindezek a fejlődések igazán hatékonyak, és egymást segítők legyenek, különben tényleg búcsút mondhatunk egymásnak és a Földnek is. Vagy őrületbe, vagy szénmonoxid mérgezésbe fogjuk egymást kergetni..., vagy mindkettőbe egyszerre! Az új évtized arra taníthat meg bennünket, hogyan fogjuk össze a segítő szándékot! Minden eszközünk, minden lehetőségünk megvan hozzá. Most már csakis rajtunk és a vágyainkon múlik, hogy mindezt szeretnénk-e! A tudatosság ki fog terjedni, és beborítja majd az életünket. Akik már ezek alapján alakítják életük különböző területeit, azok érzik csak igazán, hogy milyen felemelő érzéseket kapnak!

Igazán reménnyel teli az az érzés, amikor életünkben utat kap a tudatosság. Ez a létezésnek ahhoz az ideálishoz közelítő állapota, amikor úgy jó nekem, hogy mindenki másnak is. És úgy van egy terület, vagy egy bizonyos dolog valaki hasznára vagy örömére, hogy az másoknak is inkább a hasznára, mintsem a kárára válik. Túl az "élni és élni hagyni" törvényszerűségén, inkább az "élni és egyre nagyobb közös örömben tudni élni" lehetősége, és mindenre kiterjedő állapota tör a felszínre. Egyre többen vannak, akik nem hárítanak mindent másokra (akár a politikára, a szomszédra, a nemzetközi helyzetre), hanem egyre tudatosabban figyelnek arra, hogy az ő szerepük mi lehet a dolgok rendbetételében. Figyelnek és cselekszenek. Egyre nagyobb reménnyel és hittel tudnak tekinteni a jövőbe, hiszen számukra már nem a káosz és a zűrzavar a jövőkép, hanem egy sokkal élhetőbb, tudatosabb és boldogabb közösségi élet!

Készülj fel az ajtónyitásra!

Elképzelhető hogy számodra még ez picit idegennek vagy túllihegett kérdésnek hangozhat. Na de mit éreztél, amikor az első mobiltelefonok megjelentek? Hogy a nagyképűek, és az újgazdagok felesleges villogása volt, ugye? Ma meg már szinte mindenki két telefonnal jár, és az általános iskola alsó tagozatosai is MMS-ről, CHAT-ről, meg hasonlókról beszélgetnek. Alig néhány év leforgása alatt eljutottunk odáig, hogy ma már el sem tudnánk képzelni az életünket e nélkül a kis szerkezet nélkül. Amilyen természetes és hétköznapi lett a mobiltelefon, ugyanolyanná fog válni a Tudatosság fogalma! Nem is csak maga a szó, hanem az az erő, lehetőség és remény, ami mögötte áll. Elkerülhetetlenül jön és dörömböl az ajtónkon. Készülj fel lassan, hogy inkább te nyisd ki a vendég előtt az ajtót, és ne Rád borítsa azt valaki más!

2010 az emberiség új tudatosságának, és reményteli életének legyen a kezdete.
Annak az évtizednek, ami után azt fogjuk kiáltani, teljes örömmel a szívünkben:

"Állítsátok meg a világot, bent akarok maradni!"

Kellemes, és hasznos időtöltést kíván:

Szenyán Ildikó
szenyanildiko@neadjafel.hu
06-20-9-344-154