REINKARNÁCIÓ

"Itt van ez a mécses. Hajnalig dolgoztam a fényénél.
Reggel eloltom. Este újra meggyújtom.
Az edény ugyanaz, az olaj ugyanaz, a kanóc ugyanaz,
de ugyanaz-e a láng, ami felgyullad a következő éjszakán?"
Buddha

Az embert mindig is foglalkoztatta a halál utáni ismeretlen titokzatosság, és ma már nagyon sokan meg vannak győződve arról - amit többek között a buddhizmus is tényként kezel - hogy földi halálunkkal nem ér véget életünk és fejlődésünk.

A reinkarnáció az ismétlődő születés és halál folyamata, mely során a lélek életeken keresztül egyik testből a másikba vándorol. A reinkarnáció szerint a lélek örök, a fizikai test csak átmeneti. Amikor valaki meghal, akkor csak a sűrű, fizikai teste hal meg, maga a lélek az egy új testbe költözik a léleknek megfelelő karma szerint.

Az ún. deja-vu érzés, illetve élmények (már láttam) során előtörhetnek olyan emlékek, amelyek azt a különös megérzést keltik, hogy az adott helyszín, épület, vagy környezet korábbi életek ismerős tényezője volt. Ilyen esetekben az ember felismer egy addig sohasem látott helyet, tökéletesen tájékozódik ott, mintha meghitt ismerős tájon járna. Nem véletlenül. A reinkarnáció egyik alapvető ékköveként ismert deja-vu érzés jelentős bizonyító erővel bír, mert az alany kvázi elég nagy pontossággal határolja be, és azonosítsa az adott szűkebb értelemben vett környezet valamely fizikai elemét.

Nyolc éves kor alatt lévő kisgyermekek sokszor más szülőkről, ismeretlen tájakról, helyekről és szituációkról beszélnek. Különös és érthetetlen dallamokat énekelnek, esetenként nem érthető, különös nyelven beszélnek. E-szakasz korai stádiuma hihetetlen módon még őrzi az előző életből fakadó emlékeket, és bár foszlányokban vagy részleges képeket közvetítve jelennek meg ezek, tökéletesen rávilágítanak arra a felismerésre, hogy ezek az emlékek csak is kizárólag előző életekből származhatnak.

Miért van szükség az újraszületésre?

Az újszületés mozgatóereje a vágy. Amit előző életeinkben nem oldottunk meg, az megoldásra, vagyis újra leszületésre, jóvátételre vár. Amit pedig ebben az életünkben nem tudunk megvalósítani, azt továbbvisszük magunkkal és egy új életben kell megvalósítanunk. A karmánk elől nem lehet és nem is tudunk menekülni. Az újraszületés célja, hogy a lélek mindig változatos életsorsokon menjen keresztül, így lelkileg-szellemileg is tud fejlődni, ezért minden inkarnációban más-más földi környezetet és életsorsot kap a lélek. Lehetünk így férfiak, nők, szegények és gazdagok, leszülethetünk Amerikában, Európában vagy Ázsiában...

Mi történik két élet között?

A tibeti buddhisták szerint a lélek az úgynevezett bardo-ba kerül, ami köztes létet jelent. Bővebben erről a Tibeti Halottaskönyvben lehet olvasni.

Miért nem emlékszünk rá, hogy mit vállaltunk?

A lélek odafenn megválasztja magának a segítőivel azt, hogy mit szeretne a jelen életében megtapasztalni, s ezt milyen életkörülményekkel. A lélek tudata a Földre érve elhomályosul, így már nem emlékszik arra mit vállalt, s sokan csak lázadoznak ellene, holott mindent saját maga választott. A tudatalatti emlékszik mindenre, amit korábban már megtapasztalt, de nem véletlenül borul a felejtés homálya a tudatos elmére. Ha az összes előző életének tapasztalataira emlékezne a lélek, képtelen lenne azt feldolgozni. Gondoljunk csak bele, hogy az adott élet egy-egy traumáját sem tudjuk sokszor feldolgozni, mi történne, ha több előző élet hasonló kellemetlen emléke zuhanna ránk? Nem bírnánk elviselni.

Mi történik a halál után?

A halált követően a lélek visszanézi jelen életének eseményeit, s megtudja azt is, hogy mi volt az az életfeladat, amit a leszületésekor vállalt, s hogy azt milyen mértékben teljesítette. Itt senki más nem mond ítéletet, csak a lélek saját maga. Oodafenn mindenki szeretettel és megértéssel fogadja a lelket. Ha nem olyan volt az életünk, mint amilyet elterveztünk, akkor a lélek szeretné ezt jóvátenni, ezért szeretne minél több dolgot magára vállalni a törlesztés érdekében. A lélek a segítők közreműködésével megalkotja következő inkarnációjának vázlatát, hogy hova és milyen korba szülessen, melyik szülőpárt válassza, milyen családban szülessen, milyen személyek vegyék körül, s azokkal milyen kapcsolatban legyen, s a legfőbb sorspontokat is megbeszélik. Miután ez megtörtént, a lélek megvárja az adott időpontot és leszületik a Földön a megfelelő helyen és családban.

Hogyan segít a szenvedés és a megtapasztalás bennünket?

Az élet célja a fejlődés, szenvedés nélkül pedig nincs fejlődés. Ha elkövetünk egy hibát, akkor az mindig bizonyos következményekkel jár együtt, amelyet saját bőrünkön tapasztalunk meg. Ez a tapasztalat hozzásegít bennünket ahhoz, hogy ezt követően a hibát máskor ne kövessük el. Azonban ez nem mindig szokott így alakulni.

Minden ember szabad akarattal születik, maga választja meg a születése körülményeit és az életét meghatározó legfőbb eseményeket. Minden ember a maga szerencséjének a kovácsa. Mindenki maga alakítja a sorsát és magára mér csapásokat, nem pedig a Jó Isten. Szabad akarattal tesszük azt, amit teszünk és ennek a következményei hatnak ránk, s itt jutottunk vissza a karma fogalmáig, vagyis az ok-okozati törvényig. Ha szabad akaratunkkal mások szabad akaratát nem sértjük, akkor jól éltünk vele és pozitív karmákat szerzünk, ellenkező esetben újabb negatív karmamagokat szórunk el.

Kellemes, és hasznos időtöltést kíván:

Szenyán Ildikó
szenyanildiko@neadjafel.hu
06-20-9-344-154

 

Webdesign - Szenyán Ildikó 2005-2024 © Minden jog fenntartva!