Miért nincs a legtöbb embernek ideje önmagára?
Ön is biztosan
érezted már hogy kellene egy kis feltöltődés,
egyedül, a barátaival, vagy akár
a párjával, a gyerek nélkül.
Miért fog el a bűntudat?
Megdöbbentő
számú embertől hallom, hogy még arra is nehezen szánnak időt, hogy a szűk
családjukkal legyenek, mert még többet kellene dolgozniuk a munkahelyen,
szükségük van rájuk a szüleiknek, és ezer tennivaló van, amit el kell
végezniük.
Baj van az időbeosztással?
Ön hogyan képzel el egy "sikeres" embert? Az én elképzelésem szerint
semmiképpen nem leharcolt és önmagát hanyagoló. Ha úgy érzi, hogy túl sok
dolga van, és egyszerűen "nem
marad idő" önmagára, valószínűleg az időbeosztásával van baj.
Fontos
hogy észrevegye minden szituációban a lehetséges döntések széles
skáláját. Így tudatosan választhat, és nem tehetetlenül fogadja el az
egyetlennek tűnő lehetőséget. Hogyan is alkalmazhatnánk ezt ebben a
szituációban?
"Egy
fizika tanár elővett egy nagy üvegtégelyt és megtöltötte nagy kövekkel.
Amikor megkérdezte a tanulóit, hogy tele van-e a tégely, mondták hogy
igen. Erre a tanár feltöltötte a kövek közötti helyeket
kavicsokkal. A diákoknak megint úgy tűnt, tele van a tégely. Erre a
tanár beszórt két nagy marék homokot a kavicsok által üresen hagyott
résekbe. "Most már tényleg tele van!" - mondták a diákok. Erre a
tanár még beöntött egy kis vizet. "
Fontos a fontossági sorrend!
Ha homokkal vagy vízzel tölti meg a tégelyét, a nagy kövek soha nem fognak
beférni. De ha először a köveket teszi be, mindennek találhat
helyet. Először is fel kell mérnie, melyek a legfontosabb dolgok az
életében. A családdal időt tölteni? A párjával? Esetleg párt
találni? A munkája? A barátai? A pénz? A
testmozgás? Az hogy jól érezze magát a bőrében? Még nagyon sok lehetséges
válasz van, és mindenkinek más három vagy négy lesz a lista elején.
Melyek a céljai az életének ezeken a részein? Ha minden hét elején kitűz
egy pontos célt az élete legfontosabb területein, amelyet meg fog valósítani a
hét folyamán, mindig úgy érezheti, élete (jelenlegi) prioritásaira odafigyelve
osztja be az idejét. Ezek lehetnek kisebb (sétálok a természetben egy fél
órát), vagy hosszabb távú (beiratkozom egy tanfolyamra) célok.
Önmagára is szánjon időt!
Végül vizsgálja meg, mire van szüksége ahhoz, hogy hosszútávon is hatékonyan
végezhesse a feladatait. Ugye nyilvánvaló, hogy az önmagára szánt idő nem
kényeztetés, hanem életszükséglet. Hosszútávon nem lehet jó szülő, jó
barát, jó gyerek, jó dolgozó, jó házastárs, és főleg, boldog és sikeres ember
anélkül, hogy a saját szükségleteit ki ne elégítse. Tegye még be a saját
igényei nagy kövét is a tégelybe, mielőtt megtölti kaviccsal, homokkal vagy
vízzel.